Fejléc menü

Kiemelt utazási ajánlatok

Fontos információk az úticélról

Mongólia utazási tudnivalók

Mongólia Belső-Ázsiában található ország. Északról Oroszország, délről a Kínai Népköztársaság határolja, tengerpartja nincsen. Területének nagy része füves puszta, északon és nyugaton magas hegyekkel, délen a Góbi-sivataggal. Fővárosa Ulánbátor.

Mongólia egy 17 magyarországnyi terület, ahol tizenháromszor több ló, és harmincötször több birka él, mint ember. A fővárosban, Ulánbátorban tartózkodik a 3 milliós lakosság majdnem fele, a maradék 1,7 millió ember pedig szétszórtan a Góbi-sivatagban, a hegyekben és a füves pusztákon. A sivatagban nincs térerő, csak műholdas telefon, mindössze így tudnak kommunikálni az egymástól kilométerekre élő "szomszédok". Frissen készült fotóinkat a nagyvárosokig nélkülöznie kell a világhálónak is, nincs semmi, ami megzavarhatná a természetet.

A legtöbb embernek a jurta, a nomádok hajléka jut eszébe, ami nem csoda, hiszen a mongol vidéki lakosság több mint fele még mindig ilyen sátorban lakik és ősei nagyállattartó életmódját folytatja.

Mongóliai utazásunk során bepillantást nyerünk a világ egyik legszélsőségesebb vidékének mindennapjaiba. Utazásunk igazi unikum a kalandkeresők részére, hiszen a földön már igen kevés olyan ország létezik, ahol még megfigyelhető a viszonylag érintetlenül megmaradt természet. Mongol utunk során belekóstolunk a nomád élet szépségeibe: alszunk faházban, jurtában, a Transz-szibériai vasúton, megismerkedünk a legeltető mongol népekkel, a világ talán utolsó vadlovaival, csillagokat nézünk a fényszmog mentes égbolton, sámánok lakta spirituális helyeket keresünk fel, ahol évszázadokkal ezelőtt még a legnagyobb világhódítók is megálltak tiszteletüket tenni. A Sámán-szikla mágikus erejében bízott Dzsingisz kán is, többször elzarándokolt ide, hogy fejet hajthasson az istenek előtt.

A kristálytiszta vizű Bajkál-tó partján felejthetetlen vacsora vár ránk frissen füstölt omullal és némi Chinggis vodkával - amúgy lendületesen, vizespohárból, mint a helyiek –, miközben elmerengünk az izgalmas mongol-tatár történelmi múlton. A fenséges hegyekkel és tajgákkal körbe ölelt tóban több mint 1000 féle állat él, melyek közül 200 faj jelenléte igazolja, hogy a tó hajdan összeköttetésben állt az óceánnal.

A festői szépségű, UNESCO világörökségi védelem alatt álló Orhon völgy vidékén, a türkök ősi sztyeppéin át hatalmas, rovásírásos sziklákkal találkozunk, megismerkedünk a régmúlt idők nagyállattartó, lovas népeinek - hunoknak, magyaroknak, kunoknak és tatároknak - szokásaival, elmerengünk őseink természet közeli életvitelén.

A négy égtájat a korai mongolok színek szerint különböztették meg: a kelet kék, a dél vörös, az észak fekete és a nyugat fehér színű volt. A buddhizmus előtti korszakban a sámánok az északi, fekete oldalon tartották bálványaikat, valamint a nemzetiségi zászlót, az óvott meg az északról jövő rossz erőtől. A jurta tetőterén figyelik meg a mai napig a pásztorok az idő múlását, időszámításuk alapja a tizenkét állatjegy. Aszerint egy mongol óra két órának felel meg. A tizenkét állatöv egyébként is pontosan behatárolja a nomádok néhány szokását. A jurta ajtaját például délre, vagyis a ló oldalra tájolják. A lakatlan pusztaság veszélyt jelent az utazók számára, valószínűleg ezért alakult ki a messziről jött idegenek befogadásának szokása. A vidéken élő pásztorok között ezen ősi hagyományok ma is léteznek. A ritkán lakott vidékeken úgy tartják, hogy a váratlanul betoppanó vendég szerencsét hoz a jurta lakóira, ezért különösen tisztelettel bánnak vele.

A nomád népek vándorló életmódja során a költözködésnek különleges szokásrendszerét alakították ki. Különösen a Góbi száraz és félsivatagos részein élő pásztoroknak kell évente többször jurtáikkal, állataikkal együtt költözködniük a sovány legelők gyors kimerülése miatt. Amikor a kimerült területet el kell hagyniuk, akkor a család legidősebb férfitagjai megtanácskozzák, majd közösen eldöntik, hogy merre induljanak el, majd elzarándokolnak a közeli szent halomhoz és a helyi szellemektől áldást kérnek. Ha a pásztorokhoz közel kolostor van, akkor az asztrológus lámától tanácsot kérnek, hogy milyen irányba induljanak el. A láma ilyenkor megmondja, hogy a különböző állatjegyben születetteknek melyik a szerencsés irány.

Mongóliában még napjainkban is számos területet részesítenek különleges tiszteletben. Legtöbbjük forráshoz vagy sziklához, esetleg egy egész erdőséghez kötődik. Némelyik országos hírű, mások csak a helyiek által ismertek. A szent helyeket szent szalaggal, hadaggal jelölik meg, vagy a közelben obót emelnek. Ez utóbbit a két világ - földi és égi - közvetítőjének tartanak. A hegyen emelt obó azért bír nagy jelentőséggel, mert az közel van a mongolok ősi istenéhez, az Örökkévaló Kék Éghez. Sok család az év bizonyos időszakában, például költözés előtt és után, nagyobb események idején odamegy áldozatot bemutatni, ahol követ, ételt-italt, illetve pénzt helyeznek el. A férfiak obónál kötnek vértestvérséget. Ezek az obóban levő szellemi erőt erősítik. Szinte általános szokás az utazóknál, hogy az utak mellett felállított obók mellett megállnak, azt a nap járásával egyezően háromszor megkerülik, majd követ dobnak a halomra.

Hagyományos viseletük alig változott valamit az évszázadok alatt, ami igaz zenéjükre, énekükre is. Igazi különlegesség a mongol torokének, ami inkább hasonlít egy hangszerre, mint emberi hangra.

Az utazás alatt egy kicsit magunk is nomáddá válunk, garantáltan megérint mindenkit a kumisz ízvilága, a természet misztikussága és a mongol nép vendégszeretete.

Tovább olvasom

Mongólia


Körutazás, Városlátogatás ajánlataink

Kis létszámú csoport Kis létszámú csoport
Mongólia

Mongólia az örökkön kék égbolt nomád birodalma

nap / éj
Árak és dátumok hamarosan
Értesítés igényléséhez kattintson a részletekre
 

Vélemények útjainkról


Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel hírlevelünkre egyedi, exkluzív ajánlatokért!

Elismeréseink

Nőklapja 2023